A Nagy Földrajzi Felfedezések Okai És Következményei – A Nagy Földrajzi Felfedezések Okai, Menete És Következményei! – Érettségi 2022
A földrajzi felfedezések okai és céljai - YouTube
- Történelem - letölthető jegyzetek
- A nagy földrajzi felfedezések - SuliHáló.hu
- A nagy földrajzi felfedezések okai, története, következményei | doksi.net
- A nagy földrajzi felfedezések (3) -
- A nagy f�ldrajzi felfedez�sek k�vetkezm�nyei �s a vil�ggazdas�g kialakul�s�nak folyamata a hossz� 16. sz�zadban
- A nagy földrajzi felfedezések okai és kovetkezmenyei
- A nagy földrajzi felfedezések és következményei « Érettségi tételek
Történelem - letölthető jegyzetek
Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai és következményei? A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV. század közepétől lassú fejlődés indult meg. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség. Nyugat – Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét. Ezért egyre több mezőgazdasági terméket importált Kelet – Közép – Európa országaiból. Kialakult egy kereskedelmi centrum Nyugat – és Kelet – Európa között. A növekvő kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst – és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet. → aranyéhség alakult ki. Konstantinápoly elfoglalása után (1453) a török hatalom ellenőrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A távol – keleti országokról szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti – óceán partjain fekvő országok hajósait. Emellett fejlődtek a természettudományok is: csillagászat, térképészet (Toscanelli), bővültek a földrajzi ismeretek is. (Ptolemaiosz elméletének elfogadása: miszerint a Föld gömb alakú).
A nagy földrajzi felfedezések - SuliHáló.hu
A nagy földrajzi felfedezések okai, története, következményei | doksi.net
A nagy földrajzi felfedezések (3) -
A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. Nőtt a keletről érkező árucikkek fogyasztása, Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémet. Fejlődött a tudományos élet, bővültek a földrajzi ismeretek is. Ptolemaiosz görög tudós elmélete szerint a Föld gömb alakú. Toscanelli térképe (Indiát Európától Nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolta) Technikai újítások: Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát a caravellát (több árbocos hajó, jól kormányozható, magas oldalfalú). Az araboktól átvett iránytű lehetővé tette a tengeren való tájékozódást. Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg, arany és fűszer megszerzésének reményében. Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység-fokot (1487), majd Vasco da Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait. A portugálok fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket.
A nagy f�ldrajzi felfedez�sek k�vetkezm�nyei �s a vil�ggazdas�g kialakul�s�nak folyamata a hossz� 16. sz�zadban
A reneszánsz ember új iránti fogékonysága, a régi-új tudományos-technikai ismeretek kipróbálására való törekvése szintén nagy szerepet játszott a felfedezésekben. Az arabok által közvetített ismeretek alkalmazása, fejlesztése révén megjelent egy új hajótípus, a karavella. A fenekén lévő tőkesúly stabilabbá tette, így nagyobb vitorlázatot kaphatott, a farkormánnyal pedig jobban kormányozhatóvá vált, könnyebben váltott irányt. Az új megfigyelési eszközök, csillagászati ismeretek segítségével nőtt a tájékozódási képesség. Új tudományos felismerés, hogy a Föld gömbölyű. Toscanelli térképe már ez alapján készült. Kolumbusz ennek ismeretében élt, mit sem sejtve Amerikáról. A felfedezések első lépéseit a portugálok tették meg. A cél Afrika megkerülése volt. A század végére a spanyol király hajósai is felzárkóztak, nyugat felé keresve új utakat. A portugálok és spanyolok riválisként indították expedícióikat. 1494-ben Tordesillasban (ejtsd: tordeszijjaszban) a pápa közvetítésével osztották fel egymás között az újonnan felfedezett és még felfedezendő világot.
A nagy földrajzi felfedezések okai és kovetkezmenyei
- Kegyetlenül másnapos vagy? Íme, a gyorssegély! 10 egyszerű megoldás! - Ripost
- A nagy földrajzi felfedezések (3) -
- GAL Omega-3 Eco kapszula - a természetes halolaj-koncentrátum
- A földrajzi felfedezések okai és céljai - YouTube
- A nagy földrajzi felfedezések okai, menete és következményei! – Érettségi 2022
- Oszter alexandra ferme.com
- A nagy földrajzi felfedezések és következményei - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
- A nagy földrajzi felfedezések - SuliHáló.hu
- Sütemény levels tésztából
- Lágy pvc lemez project
A nagy földrajzi felfedezések és következményei « Érettségi tételek
1600 – ban létrejött Brit Kelet – Indiai Társaság új korszakot nyitott a világkereskedelem történetében. A kicsiny európai piac világpiaccá szélesedett. Angliában és Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelynek eredményeképpen a földjüket vesztett parasztokból és tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Ez a posztóipar fellendülésével függött össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhtenyésztéssel foglalkozzanak. A földesurak a közösen használt legelőket és a paraszti birtokokat kisajátították, bekerítették és manufaktúrákat hoztak létre. Nagy szerepe volt itt a munkamegosztásnak. Azt a történelmi folyamatot, amely a tőkés termelés feltételeit megteremti, azáltal, hogy a kisárútermelőket megfosztották termelőeszközeiktől, a másik oldalon a termelőeszköz és pénz felhalmozódik eredeti vagy kezdeti tőkefelhalmozódásnak nevezzük.
Az El-Dorádót, az arany birodalmát kereső hódítók lakosságirtása, ültetvényeken és bányákban (amalgámozás)kényszermunka; európai iparcikkek piacává tett gyarmatok, helyi kézműipar elsorvasztása; az Európa-Ázsia kereskedelmi kapcsolat bővült Afrikával és Amerikával. 1552-ben Las Casas szerzetes beszámolója (az őslakosok nem bírják a nehéz fizikai munkát, hullanak) és ötlete: négerek alkalmasabbak lennének munkavégzésre. Afrikában embervadászat, emberkereskedelem, rabszolgabevitel Amerikába (embertelen utaztatás hajófenéken, összezsúfolva, nagy halandóság mellett), 9-12 millió fő. Kalózkodással is kiegészített gyarmatszerzési haszon (angolok, franciák).
Azután még három utat tett meg, de a behozott arany nem elégítette ki a monarchia nemesércéhségét és Kolombusz kegyvesztetté vált. (1506. Május 10-én halt meg. ) Amerikát Amerigo Vespucciról nevezték el, aki több újvilági hajóúton is részt vett. A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál születésű férfi volt, akinek öt hajóból álló flottája 1519. augusztusában indult el Sanlucar kikötőjéből, hogy megkerülje a Földet. A cél: megtalálni az átjárót a fűszertermő keleti szigetek és Európa között. Öt hajóból egy tért vissza (Victoria) 18 emberrel a földkörüli utazásról 1522 szeptemberében. A hajóút történetét hajónapló őrzi, hajónaplóvezetője Pigafetta volt. (Dél – Amerika, Tűzföld, Csendes – óceán, Fölöp – szk., Indonézia) 1494 → Tordesilles – i szerződés: megtörténik a világ első felosztása: az Atlanti – óceán közepétől keletre portugál, nyugatra spanyol gyarmatosítás. A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a hódítókat. (Cortez –1519, Pizzaro – 1531) Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverrel fordultak szembe a rablókkal, de alulmaradtak.